HÍREK

A Piros Fehér Zöld című YouTube-csatornájának legutóbbi "adásának" vendége volt Székely Zsolt, a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia szakmai igazgatója. Az interjú legfontosabb témáit az mtkbudapest.hu-ra is szemléztük.

Hány későbbi válogatott játékos került ki eddig a Sándor Károly Labdarúgó Akadémiáról?

- Eddig összesen 21 ilyen labdarúgónál tartunk, a keretbe most meghívott Vancsa Zalán lehet a 22., de rajtuk kívül is van több olyan, aki többször is készülhetett a nemzeti csapattal, ám végül nem mutatkozott be. Átlagosan így évente körülbelül egy játékost tudtunk adni a válogatott keretbe. Ezen felül az NB I-et elárasztottuk játékosokkal. Mindig nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy a legjobb játékosokat összegyűjtsük, képezzük és berakjuk a felnőtt csapatba. Ha nem gyűjtjük össze őket, hiába jó a képzés, nem lett volna ennyi felnőtt labdarúgónk és ha összegyűjtjük, de nem jó a képzés, szintén nem. Emellett persze az is kellett, hogy amikor eljött az ideje, berakjuk őket az első csapatba.

Hogyan élte meg a klub meg, hogy a 2010-es években több akadémia is megjelent konkurenciaként?

- Ambivalens érzéseink voltak, hiszen amíg valaki egyeduralkodó, könnyen mondja, hogy jó volna a konkurencia, de aztán ha tényleg megjelennek, annyira már nem "tetszik". Viszont ez minket is fejlődésre, innovációra sarkallt és jól esett, hogy több dolgot átvettek tőlünk. Ez azt jelentette, hogy valószínűleg jól csináljuk a dolgunkat, hiszen sok szempontból minket akarnak másolni.

Mi alapján döntenek a szülők az akadémiák között, mennyire veszi fel az SKLA a kapcsolatot velük?

- Szerintem nem mindig az a legfontosabb, hogy hány pályája van az adott klubnak vagy dietetikus állítja-e össze az étrendet. Persze ezek is lényegesek, de a mérvadó mindig az, hogy hol van esélye a gyereknek bekerülni a csapatba, mert ha nem lép pályára, nem lesz belőle futballista. A legjobb eset az, amikor egy játékos azért dönt mellettünk, mert van egy képe az MTK-ról. Az utóbbi időszakban nem egy, nem két olyan futballista is volt, aki azt mondta, hogy játszott ellenünk három éve, megvertek minket, aztán 2 éve már "ikszes" volt a meccs és a harmadik évben mi nyertünk. És nem is az a lényeg, hogy nyertünk, hanem hogy bementek az öltözőbe és azt beszélték, hogy az MTK-sok fejlődnek, valamit csinálnak, valamitől jobbak lesznek és én is szeretnék hozzájuk tartozni. Ezek fontos szempontok az akadémia kiválasztásánál.

Miért nem csak helyi tehetségeket igazol az MTK?

- Egész egyszerűen a valóság az, hogy nincs elég tehetséges játékos a körzetünkben. Ne felejtsük el, hogy egy edzés minősége mindig a leggyengébb labdarúgó szintjétől függ, ezért fontos az, hogy ne csak 2-3 tehetséges játékos legyen egy korosztályban. Ezt csak úgy tudjuk megoldani, hogy az egész országban keresgélünk. A portugál Sporting utánpótlásvezetője mondta nemrég, hogy képzeljük el, milyen nehéz nekik, hogy a városukban a Benfica személyében van még egy nagy klub. Nálunk ilyenből van öt. Itt van a Honvéd, a Vasas, az Újpest és a Ferencváros is, ráadásul a Puskás Akadémia is elég sok játékost igazol Budapestről. Ráadásul sokkal kevesebben futballoznak nálunk, mint Portugáliában vagy Valenciában, ahol nemrég szakmai úton jártunk. Ezeken a helyeken azt mondják, hogy az a nehéz, hogy a sok gyerekből kiválasszák azt a kettőt, aki a legtehetségesebb.

Mi a véleményed az ifjúsági BL-ről?

- Egy évvel ezelőtt még azt mondtam volna, hogy semmi értelme, most viszont már épp az ellenkezőjét mondom, remek sorozat. Ebből is látszik, hogy nem vagyok sem tévedhetetlen, sem annyira fafejű, hogy ne tudjak változtatni a véleményemen. Az alapvető problémám az volt vele, hogy más harcolja ki a részvételt és más játszik benne. Minél kisebb futballkultúrájú országot veszünk, annál inkább igaz, hogy egy jó korosztály után általában egy gyengébb jön, és az nem jó, hogy egy kiemelkedő együttes megnyeri a bajnokságot, de az ifi BL-ben már gyengébbek lépnek pályára, hiszen sokan távozhatnak abból a csapatból máshova közben. Ez a véleményem annyival árnyaltabb lett az elmúlt időszakban, hogy már látom, hogy azért jócskán akadnak visszajátszók, nem cserélődnek ki a gárdák névsorai feltétlenül évről évre, ráadásul a saját példánk is bizonyítja, hogy ez igenis a fiatal tehetségek piaca. Azt gondolom, hogy Vancsa Zalán is az UEFA Youth League-ben adta el magát, de persze kellett az is, hogy bemutatkozzon a felnőttek között, gólt lőjön az NB I-ben. A nemzetközi sorozatban mutatott játéka viszont lehengerlő volt és biztosan növelte az ázsióját. Valamint az is fontos szempont, hogy a fiatalok nemzetközi tapasztalathoz jutnak.

(Az élőszóban elhangzó mondatokat tartalmi változtatás nélkül, de írásos formába öntöttük.)

A több mint egyórás beszélgetés során szóba került még az utánpótlás és felnőtt bajnokságok felépítése, az utánpótlás-edzők karrierútjainak nehézségei, az információmegosztás fontossága, Horváth Dávid kinevezése és a fiatal tehetségek feltérképezésének kihívásai is.

A teljes adás megtekinthető itt: