HÍREK

A kimagasló tehetségek fejlesztése sok esetben kimerül az adott tehetségterületen való fejlesztésben. Azonban, – mint azt a tehetségmodellek is mutatják – a kibontakozáshoz nem elégséges csupán a területen való fejlődés, az elköteleződés, a kitartás és az önbecsülés legalább ugyanannyira hozzájárulnak egy sportoló sikerességéhez, mint fizikai erőnléte vagy képességei.

Az önbizalom egyértelmű együtt járást mutat a teljesítménnyel: minél magasabb az önbizalom, annál valószínűbb a jó teljesítmény, minél alacsonyabb az önbizalom szintje, annál valószínűbb a sikertelenség. Az önbizalom tulajdonképpen azt jelenti, hogyan vélekedünk a saját képességeinkről. Ennek érzelmi megnyilvánulása az önbecsülés, fizikai része pedig a testkép.

Az alacsony önbizalom ára

A magas önbizalom protektív jellegét leginkább abból érthetjük meg, mit okoz a hiánya. Az alacsony önbizalom ugyanis a gondolatokra, érzésekre és a viselkedésre is hatással van, az éppen teljesíteni készülő személy fókuszáltsága nagymértékben csökken. Sokkal több energiát fordít arra a játékos, hogy saját teljesítményét, vagy akár a környezete reakcióit elemezze, ezzel szinte lehetetlenné válik, hogy élvezze a játékot, ami a motiváció fenntartásában elengedhetetlen volna. Az alacsony önbizalom a versenyhelyzetben gátolja a kreativitást, az újszerű megoldások keresését, valamint gátolja azoknak megküzdési stratégiáknak a mobilizálását is, amelyek segíthetnének. Ezek a megküzdési stratégiák egyéniek, a kutatások szerint a nemek, a kor, sőt még az adott sportban betöltött poszt mentén is változik, hogy egy adott játékos például a pozitív gondolatokat, vagy a társas támaszt részesíti előnyben. Egy játékos alkalomszerű alacsony önbizalmát okozhatja például egy sérülés, az elégtelen felkészülés, a túl nagy nyomás, vagy az is, ha edzőjével nézeteltérései vannak, ha úgy érzi nem bíznak benne vagy a képességeiben. Ugyanakkor az alacsony önbizalom nem csupán eseti jelleggel jelenhet meg, jellemezheti a személyt egy általános negatív vélekedés saját magáról.

Hogyan segíthet a szülő és az edző?

Edzőként és szülőként fontos számba venni azokat az egyéni igények és szükségletek mentén alakuló erőforrásokat, melyekből önbizalmat merít a sportoló és ezeket a forrásokat a felkészülés akalmával is biztosítani. Érdemes kerülni a túl magas, vagy túl alacsony teljesítmény célok kitűzését, mivel a motiváció, a játék élvezete úgy fenntartható leginkább, ha egy elérhető, de kihívásként értelmezhető cél felé tartunk.

Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy mivel önbizalmunk a kapott visszajelzések hatására formálódik leginkább, azokat megfelelően adjuk. Konkrét, megfogható dolgokról adjunk visszajelzést, ahelyett, hogy a teljes személyiséget érintően reflektálnánk az eredményekre. Például a „nagyon jó / rossz voltál” helyett ki lehet emelni egy-egy szépen kivitelezett megmozdulást. A jó teljesítmény azonnali elismerése természetesen növelheti az önbizalmat. A dícséretet érdemes a közösség előtt, a kritikát vagy fejlesztendő területet pedig négyszemközt megvitatni. Érdemes erre úgy tekinteni, hogy nem a jó teljesítmény az elvárt szint, melyhez nem szükséges hozzáfűznivaló, mivel épp a pozitív visszajelzéssel tudjuk megerősíteni a sportolót abban, hogy jó, amit csinál, jó irányba halad a fejlődése, melyet célszerű folytatnia. Érdemes továbbá a visszajelzésekben kerülni az értelmezést és a burkolt kritikát. A „már azt hittem sosem akarod megcsinálni, de végre nem is volt olyan rossz” például sokkal inkább kelt bizonytalanságot, mintsem elősegítené az önbizalom növekedését.

A magas önbizalom egyértelműen hozzájárul a kiemelkedő teljesítményhez. Ahhoz, hogy ezt szülőként, oktatóként támogassuk, érdemes figyelmet szentelni arra, hogyan kommunikálunk, mit jelzünk vissza, milyen célokat tűzünk ki ahhoz, hogy sikerélményhez juttassuk a sportolót, hiszen csak így maradhat fenn hosszú távon is a motiváció és bontakozhat ki a tehetség.

Szerző: Drippey-Dévai Julianna

Felhasznált irodalom:

Hays, K., Thomas, O., Maynard, I., & Bawden, M. (2009). The role of confidence in world-class sport performance. Journal of sports sciences, 27(11), 1185-1199.

Hanton, S., & Connaughton, D. (2002). Perceived control of anxiety and its relationship to self-confidence and performance. Research quarterly for exercise and sport, 73(1), 87-97.

Kiss Z., Fózer-Selmeci B., Csáki I., & Bognár J. (2015). Bentlakó labdarúgó-korosztályok pszichés-mentális jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 16(4), 331-347.

Ökrös C., Kőnig-Görögh D., & Gyömbér N. (2020). Coping Strategies of Elite Hungarian Junior Handball Players. Acta Medicinae et Sociologica, 11(30), 5-15.

Woodman, T. I. M., & Hardy, L. E. W. (2003). The relative impact of cognitive anxiety and self-confidence upon sport performance: A meta-analysis. Journal of sports sciences, 21(6), 443-457.